Budapesti felhívás az emlékezetpolitikáról, 2021. szeptember
Az EU Parlament egyik határozatában – szélsőségesek nyomására – relativizálja a holokausztot és átírja a történelmet. Ez károsítja az antiszemitizmus elleni történelmi egységet. Károsítja az EU és a globális Dél országai közötti, valamint a nyugat–keleti kapcsolatokat. Arra kérjük a 2021. október 13-án, Malmőben megrendezendő Nemzetközi Holokauszt Emlékfórumot, hogy ne tegye ugyanezt. A jelen felhívásban nem az EU egészét bíráljuk, csak az emlékezetpolitika torzítását.
Ezt az utat már több uniós kezdeményezés is kijelölte. A brüsszeli Európai Történelem Háza és az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i állásfoglalása az európai emlékezet fontosságáról Európa jövője szempontjából (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2019-09-19_HU.html#sdocta5) két ilyen kezdeményezés volt. Mindkét esetben a náci Németországot és a Szovjetuniót népirtóként mutatják be. Ily módon relativizálják a holokausztot. Határozottan ellenezzük a zsidó és roma nép második világháború alatti szisztematikus kiirtásának ilyen lekicsinyítését.
Az elnyomás, a terror és a népirtás elkövetőinek, kollaboránsainak és áldozatainak kérdését csak úgy lehet elfogadható módon kezelni, ha minden embert egyenlő értékűként kezelünk. A Nyugat- vagy Közép- és Kelet-Európából, Európából vagy Európán kívülről származó embereket és szereplőket azonos mércével kell megítélni. Jogos aggodalom és igény, hogy minden európai ország és nép történelmi tapasztalatával foglalkozzunk. Nyugat-Európa nem lehet a fő referencia. A közép- és kelet-európai országokat, akár az EU tagjai, akár nem – mint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország – szintén be kell vonni.
A történelem ilyen befogadóbb értelmezésének ki kell terjedni az Európán kívüli európai szereplők által elkövetett elnyomásra, terrorra és népirtásra is. Azokat az elkövetőket, akik saját lakosságukkal jól bánnak, miközben más országokban elnyomják vagy megölik az embereket, az európaiak ellen erőszakosan fellépő elkövetőkkel azonos feltételek mellett kell elítélni. A kevésbé elnyomó belpolitika nem mentség arra, hogy a déli színes bőrűekkel erőszakosan bánjanak. Éppen ellenkezőleg, az ilyen kettős mércét rasszistaként kell elítélni.
Az Európai Történelem Háza és az EP állásfoglalása ennek az ellenkezőjét teszi. Azzal, hogy az EU kizárja a globális Dél antikolonialista és felszabadító mozgalmai elleni nyugati erőszakos elnyomást a második világháború idején, eltorzítja a történelmet. Végül marad a gyarmatosító nyugati hatalmak és a náci Németországgal és a fasiszta Olaszországgal szembeni megbékélési politikájuk szépítése. Az EU kitörli az emlékezetből a brit, francia és más nyugati uralom alatt Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában elkövetett terrort és tömeges éhínséget, amely milliókat ölt meg ebben, a politikai identitások szempontjából ma központi jelentőségű korszakban. Marad a történelem egyoldalú bemutatása, amely a Szovjetuniót démonizálja és történelmi szerepét a náci Németországéval tekinti egyenlőnek. Ez a történelem átírása, ahol kitörlik a nácizmus és a fasiszta rasszizmus elleni győzelem emlékét, amely a Szovjetunió, Kína, az Egyesült Királyság, az USA és más országok szövetségének eredménye volt – olyan győzelemé, ahol a szovjet és a kínai emberek viselték a legnagyobb terhet. Ez szégyenletes Európára nézve. Ennek következményeként politikai emlékezetháborút folytatunk az EU és Oroszország között, ami semmi jót nem szolgál.
Mi, e felhívás aláírói különböző nézeteket vallunk a nyugati hatalmak és a Szovjetunió szerepéről. De osztozunk a közös álláspontban, igent mondunk arra, hogy az európai történelmet globális kontextusba helyezzük. Csak ilyen erőfeszítéssel lehet összeegyeztetni az Európa különböző részein szerzett eltérő tapasztalatokat.
Elítéljük továbbá a holokauszt relativizálására tett kísérleteket, és az antiszemitizmus elleni történelmi egység helyreállítására szólítunk fel, ami fontos lépés a rasszizmus elleni történelmi egység felé.
Aláírók:
Szervezetek:
Budapesti Holokauszt Intézet – Klein Judith ügyvezető, festőművész, a vonaton született, mely Auschwitzbe vitte édesanyját, Holokauszt-túlélő
Magyarországi Roma Parlament Egyesület – Horváth Aladár elnök
Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége – Hanti Vilmos elnök
FIR (Ellenállók Nemzetközi Szövetsége) – Hanti Vilmos
Magyar Társadalmi Fórum – Zalka Vera aktivista
Szervezők a Baloldalért (SZAB) – Droppa György aktivista
ATTAC Magyarország Egyesület – Benyik Mátyás elnök
Eszmélet folyóirat szerkesztősége – Krausz Tamás elnök
Európai Baloldal-Magyarországi Munkáspárt 2006 – Vajnai Attila elnök
Marx Károly Társaság – Finta Gábor elnök
Magyar Antifasiszta Liga – Hirschler Tamás elnök
Le Monde Diplomatique – Morva Judit főszerkesztő
Magyar Lajos Alapítvány – Székely Gábor történész
Károlyi Mihály Társaság – Csunderlik Péter történész
Május Elseje Társaság
MIKSZ – Gazsó Attila főtitkár
A Föld Barátai – Lena Lövendahl és Stig Broqvist aktivisták, Helsingborg, Svédország
UNITED – Jósa Bálint koordinátor
Hevesi Sándor színtársulat – Rácz Ferenc vezető rendező
Egyéni aláírók:
Graeme Atkinson, nemzetközi antifasiszta aktivista (UK)
Ránki Péter, újságíró (HU)
Farkas Péter, közgazdász (HU)
Barabás György, szociális dolgozó (HU)
Róna Judit, korrektor, SZAB aktivista (HU)
Nagyváradi Szűcs Mihály, MEASZ-alelnök (HU)
Horgas Péter, díszlet- és látványtervező (HU)
Kopcsik István, középiskolai történelemtanár (HU)
Somogyi István, nyomdász (HU)
Hegyi Gyula, újságíró, volt EP képviselő (HU)
Róna Péter, vegyészmérnök (HU)
Szekeres István, MEASZ-alelnök (HU)
Debreceni János, Magyar Társadalmi Fórum, szervező (HU)
Róna Tibor, egyetemi hallgató (HU)
Mészáros Gyula, fizikus (HU)
Péntek Zoltán, könyvkereskedő (HU)
Felker József, agrármérnök (HU)
Felker Józsefné Erzsébet, pénzügyi előadó (HU)
Zsolnai Julia, színművész (HU)