Az Európa Jövője Konferencia zárójelentése

Az Európa Jövője Konferencia

Digitális Platformja alapján összeállított

Zárójelentés*[1]

2022. május

Az Európa jövőjéről szóló konferenciával az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság lehetőséget teremtett arra, hogy mind a 27 tagállam polgárai megvitathassák a kihívásokat és a prioritásokat, abból a célból, hogy közösen hozzunk létre egy olyan Európát, amely megfelel a jövőnknek: a jövő Európáját.

Bevezetés

A konferencia folyamatának részeként egy Többnyelvű Digitális Platform (a továbbiakban: platform) 2021. április 19-én indult útjára (futureu.europa.eu), mely kiszolgálta a Konferenciát munkálatai során.

A platform a konferencia kulcsfontosságú eleme volt; minden uniós polgárnak lehetőséget adott arra, hogy részt vegyen a következőkben az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén. A polgárok a elképzeléseket nyújthattak be, támogathatták mások elképzeléseit, és észrevételeket fűzhettek hozzájuk. A platform egyben a következő hely volt ahol mindenki megoszthatta az információkat a Konferencia eseményeiről, és beszámolhatott azok eredményeiről. A platformon megjelenő összes hozzászólást összegyűjtötték és elemezték, hogy inputként szolgáljon a konferencia munkájához.

Ezután a platformon lévő összes hozzászólást összegyűjtötték, és elemezték annak érdekében, hogy alapul szolgáljanak az Európai Civil Testületeknek, a konferencia plenáris ülésének. Három időközi jelentést, három tagállami jelentést és egy teljes jelentést tettek közzé a platformhoz kapcsolódó, 2022. február 20-ig tett hozzászólásokról.

Ez a jelentés a platformmal kapcsolatos összes hozzászólást tartalmazza a platform 2021. április 19-i indulásától 2022. május 9-ig, amikor a Konferencia befejezte munkáját. A jelentés olvasásakor azonban fontos szem előtt tartani, hogy az elképzelések, észrevételek a platformon szereplő hozzászólók véleményét tükrözik, és nem tekinthetők úgy, mint amelyek az európai polgárok egészének véleményét képviselik.

Az elemzési eredményeket e Jelentés tartalmazza, a platformon meghatározott témák szerint:

– éghajlatváltozás és környezet

– egészségügy

– erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás

– az EU a világban

– értékek és jogok, jogállamiság, biztonság

– digitális átalakulás

– európai demokrácia

– migráció

– oktatás, kultúra, ifjúság és sport

A platformon az “Egyéb elképzelések” alatt említett elképzelések a fent említett kilenc témakör egyikébe sorolták; vagy több témakörbe, amennyiben egy átfogó témafelvetés azt indokolta. Minden egyes témakör esetében a tematikus csoportosítás során áttekintették a elképzeléseke és eseményeket a kapcsolódó beszámolókkal együtt, egy szövegelemző rendszer segítségével, amely azonosította egy hasonló gondolat – bármely nyelvű – többszöri előfordulását. Ezek az azonosított témák és altémák az előfordulási szintek sorrendjében kerülnek bemutatásra. Az egyes témák elején található szövegblokkban példát találunk az adott témában tartott eseményekre, s a témához a legutóbbi jelentés óta hozzáadott új eseményekre összpontosítva. A 2022. február 20-a után feltöltött új kiegészítések tematikus áttekintési is szerepelnek a minden egyes témaanyag végén található keretes szövegben, témák és altémák szerint.

Összefoglaló áttekintés

Ez a Jelentés összefoglalja a Többnyelvű Digitális Platformon lezajlott, Európa jövőjéről szóló Konferenciával kapcsolatos tevékenységet, annak indulásától 2022. május 9-ig.

Ebben az időszakban 48 530 hozzászólást regisztráltak az alábbi oldalakon, a platformon 18 955 elképzelést, 22 570 hozzászólást és 7 005 eseményt, amelyek mind a 10 témát lefedték. A február 21. és 2022. május 9. közötti időszakban 4796 új hozzászólás került fel a platformra. A legtöbb ezen új hozzájárulások többsége a már meglévő témákat és altémákat tárgyalta a különböző témakörökben, így nem befolyásolják a témák sorrendjét az egyes témák általános előfordulása szerint.

Az oroszok Ukrajna ellen, 2022. február 24-én indult agressziós háborújának kezdete, befolyásolta néhány új altémát a különböző témakörökben, például a felhívásokat az EU erőteljesebb szerepvállalása a konfliktusban az „EU a világban” című témakörön belül, valamint a különféle elképzelések az európai energiaszuverenitás elérésére az „Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság, munkahelyek” témakörében.

*************************

4. Erősebb gazdaság, szociális igazságosság és foglalkoztatás

Az erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és munkahelyek témakörre összesen 2195 elképzelés érkezett, 2099 hozzászólás és 645 esemény érkezett 2022. május 9-ig. A hozzászólók hangsúlyozták az EU fontosságát. Igényelték, hogy befogadóbbá és szociálisan igazságosabbá váljon, különösen a COVID-19 világjárvány fényében; valamint rámutattak több, ezzel kapcsolatos kihívásra, mint például a fiatal európaiak támogatásának hiánya, vagy a tagállamok közötti együttműködés hiánya. Az leginkább és leggyakrabban javasolt mechanizmusok egyike az európai feltétel nélküli alapjövedelem garantálása az egész EU-ban. A hozzászólók emellett különböző elképzeléseket tettek a gazdasági növekedés ösztönzésére az EU-ban az alábbiak révén gazdaságpolitikák bevezetésével: a gazdaságilag egységes európai piac továbbfejlesztése, az innováció és a kkv-k, és a stratégiai iparágak támogatása. A hozzászólók továbbá úgy vélik, hogy a zöld és a digitális átállás lehetőségeket kínál az európai munkavállalók képzettségének javítására, valamint a változó munkaerőpiachoz való igazodásra, hogy az európai gazdaság versenyképesebb és önellátóbb legyen. Egy további szálként a hozzászólások másik része rámutat arra, hogy tenni kell a vidéki területek elnéptelenedése és az agyelszívás ellen.

A különböző elképzelések a következők szerint csoportosíthatók:

– befogadóbb, szociálisan igazságosabb Európa

– gazdasági fellendülés

– innováció – a növekedés fellendítése

– szociális védelem és szociális biztonság

– adózás a tisztességes gazdaságért

– az egységes európai gazdaság további erősítése, a piac megerősítése

– a munkahelyek számának növelése

– a jelenlegi gazdasági modell megkérdőjelezése

– fogyasztói jogok és védelem.

Események

Számos részvételi eseményt szerveztek Európa-szerte különböző helyszíneken, hogy a polgárok hogy kifejezzék véleményüket az EU-ról és a jövővel kapcsolatos aggodalmaikat (lásd egy rendezvény példáját). Az egyik rendezvényen például diákok vettek részt egy, a számukra prioritást jelentő kérdésekről való elmélkedésben. A foglalkoztatás területén igazságosabb és méltányosabb (a férfiak és nők közötti és a generációk között) az agyelszívás megelőzése érdekében, valamint az innovációba való nagyobb beruházások mellett érveltek, a növekedés ösztönzésére, sürgetve a generációk közötti párbeszédet és a nagyobb fokú befogadást, hogy elkerülhető legyen mindenfajta diszkrimináció. Ezen túlmenően kiemelték az alábbiak értékét a gazdaság fellendítésével kapcsolatban: a történelmi, művészeti és kulturális örökség, valamint a jobb közlekedési infrastruktúra szükségességét (lásd az eseményt). Egy bolgár rendezvényen az agyelszívás, és a fiatalok megtartásának kérdései a ritkábban lakott területeken szerepeltek.

A szociálpolitikával kapcsolatban egy, a Maison de l’Europe által Agenben szervezett vita során a résztvevők eszmét cseréletek a szociális Európáról (lásd az eseményt), valamint arról, hogy miként lehetne áthidalni a szociális és társadalmi egyenlőtlenségi szakadékot a nagyobb társadalmi igazságosság érdekében (lásd az eseményt). „A fiatalok uniós piaci kilátásai” tárgyú vitában a fiatalok helyzetét és kilátásait tárgyalták (lásd az eseményt). A férfiak és nők közötti bérszakadék kérdését is mélyrehatóan vizsgálták Ciprus vonatkozásában (lásd az eseményt).

Ezen kívül az Európai Szociális Alap a munkaerőpiacon zajló átalakulások hatásai kerültek megvitatásra „A munkaerőpiac jövője, lehetőségek és lehetőségek” című, Zágrábban rendezett konferencia témájaként (lásd az eseményt).

Egy vegyes rendezvény során a munkáltatók az európai vállalatokkal konzultáltak arról, hogy hogyan nézzenek szembe a jövő kihívásokkal a piacgazdaságban (lásd az eseményt).

Egy magyarországi rendezvényen az EU új közös agrárpolitikájának a családi gazdaságokra gyakorolt hatását vizsgálták (lásd az eseményt). Spanyolországban az Europa Press, együttműködésben az Európai Parlamenttel, rendezvénysorozatot szervezett “A jövő az Ön kezében van” címmel. Az egyik ilyen rendezvény a mezőgazdasági és a vidéki területek elnéptelenedését és a vidéki térségek kilátásai újjáélesztésének lehetőségeit tárgyalta (lásd az eseményt).

Befogadóbb, szociálisan igazságos Európa

A befogadóbb és társadalmilag igazságos Európa megteremtésének törekvése Európában a legtöbb elképzelést az európai gazdaság ebben a témakörben. Ez a téma a következő célkitűzéseket célozza a társadalmi kohézió erősítése, mint a következők eszköze erős gazdaság elérésének eszköze (lásd az elképzelést). Egy nagy terület az e témakörbe tartozó elképzelések nagy része általában a szociális jogok európai pillérének kiterjesztését (lásd példa egy nagymértékben támogatott elképzelésre), valamint egy egységes európai uniós szociális biztonsági megközelítést, a szülői gondozástól kezdve és a családtól a hozzáférhető lakhatáshoz való jogig és a szociális biztonságig, a nyugdíjpolitikákig (lásd az esemény példáját). Egyéb hozzászólók a szociális biztonság európai pillérét tárgyalják. A jogokról, mint a szociális Európa megvalósításának iránytűjéről, és minimális célértékek meghatározására szólítanak fel a következő területeken: a foglalkoztatás, a szegénység csökkentése és az oktatás, valamint készségek kifejlesztése terén (lásd az elképzelést). Másrészt néhány hozzászóló azt állítja, hogy a munkajog, a szociális jólét és a nyugdíjrendszereknek továbbra is az egyes tagállamok hatáskörében kell maradniuk.  (lásd az elképzelést). A platformon több hozzászóló is arra szólít fel, hogy érjünk el egy szociálisan igazságosabb Európát, amely megvalósítható lenne, például a társadalmi egyenlőség mérési index kidolgozásával (lásd az elképzelés példáját).  

Az egyik legtöbbet tárgyalt altéma ezen a területen az intézményi szintű szakpolitikák kidolgozásának szükségessége, a nemek közötti egyenlőség megvalósítása érdekében, valamint a nemek közötti kulturális és oktatási szinten (lásd egy példa elképzelés). Az egyik elképzelés a nemek közötti kvóták megállapítása a vállalatok vezetői pozícióiban (lásd az elképzelést). Konkrétan, vannak olyan elképzelések, amelyek az egyenlőségre vonatkozó politikákat javasolnak a szülői szabadságra vonatkozó döntésekhez (lásd az elképzelést) és az egyenlő foglalkoztatási esélyekre (lásd az elképzelést). Ezzel összhangban, egy panelbeszélgetés foglalkozott a következő kihívásokkal:

a női vállalkozók az üzleti környezetben, a béregyenlőtlenségek, a finanszírozási lehetőségek és példákat mutatott be a jó gyakorlatokra a helyi és nemzeti szinten (lásd az eseményt és a rendezvényt). A nők foglalkoztatásának bizonytalansága a COVID-19 kapcsán is felmerült (lásd elképzelés és elképzelés).

További elképzelések közé tartozik például a felhívás a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére az építészet és a polgári építőmérnöki szakterületen (lásd az elképzelést). Az egyik elképzelés a platformon az Egyenlő bánásmódról szóló irányelv elfogadása az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az élet minden területén (lásd az elképzelést). A kapcsolódó elképzelések a következőkre vonatkoznak: a szexuális erőszak és a családon belüli erőszak elleni intézkedések, az erőszak elleni fellépés. Különösen az alábbiakra irányuló kezdeményezésekre való felhívás az áldozatok támogatására, például egy alkalmazáson keresztül (lásd: “Az áldozatok támogatása” elképzelés).

Egy másik altéma, amely az erőteljesebben befogadó Európát, nagyszámú hozzászóló részvételével, az emberek befogadásának megkönnyítését tárgyalja. A fogyatékkal élők bevonását, például a nemzeti fogyatékossági igazolványok érvényességének kiterjesztése az egész EU-ra (lásd az elképzelést) és a turisztikai területek jobb megközelíthetősége révén (lásd az elképzelést és az eseményt). Támogatják továbbá a fogyatékkal élők szociális hálózatának létrehozását (lásd az elképzelést). Ezen túlmenően néhány elképzelés a várostervezésre összpontosít, és azt javasolják, hogy a köztereket alakítsák át a generációk együttlétére, parkok, kulturális központok stb. révén (lásd egy elképzelés példáját). Ez volt az egyik elképzelés, amelyet egy spanyolországi konferencián is előterjesztettek, amelyen arra ösztönözték a polgárokat, hogy osszák meg véleményüket, hogyan javítanák városukat, ha ők lennének a város vezetői, polgármesterei (lásd az eseményt). Hasonlóképpen, az egyik másik elképzelés is a fenntartható városiasodást támogatja, azon elvvel, hogy a jó életminőséget állítsák a rugalmas és társadalmilag igazságos európai gazdaság középpontjába, támogatva a helyi üzleti kezdeményezéseket, a tömegközlekedés fejlesztését, a jó levegőminőséget stb. (lásd az elképzelést és az elképzelést).

Támogatják, hogy segíteni kell az embereket, akik a szegénységi küszöb alatt élnek (lásd az elképzelés példáját). Néhány elképzelés kiemeli azt is, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a hajléktalanság elleni küzdelem (lásd egy elképzelés példáját) és ki kell dolgozni az integrációs stratégiát a roma kisebbségek számára (lásd elképzelés és esemény), de vannak szkeptikusabb vélemények is (lásd az elképzelést). Több elképzelés is tárgyalja, hogy szükség van szétkapcsolódáshoz való jog megteremtésére (lásd az elképzelést és az elképzelés példáját). Egy további elképzelés az EU Kék Kártyák érvényességének növelését szorgalmazza, és e kártyák érvényességének meghosszabbítását a harmadik országok állampolgárai munkaviszonyuk megszűnése után (lásd az elképzelést).  …

A gazdaság fellendítése

A gazdasági fellendülés volt az egyik olyan téma, amely iránt a legnagyobb elkötelezettség mutatkozott. A platform résztvevői megosztották nézeteiket a gazdaság fellendítésének szükségességéről. A belső piac versenyképességének növelése érdekében ösztönözzék az innovációt, mint a fellendüléshez vezető utat (lásd elképzelést). Ezzel párhuzamosan számos résztvevő támogatta egy megújított Európai társadalmi szerződés létrehozásának gondolatát, a méltányos fellendülés érdekében (lásd az elképzelést). Továbbá, hogy az európai szociális piacgazdaság megvalósítása érdekében a polgárok szorgalmazzák a szociális párbeszéd megerősítését és kollektív tárgyalások megerősítését (lásd az ötletet). A platformon szereplő észrevételek és elképzelések összességükben aggodalmukat fejezik ki az EU növekvő államadósságával kapcsolatban (lásd egy ötlet és egy esemény példáját). Indokoltnak tartják az európai uniós az Európai Központi Bank (EKB) szerepének megvitatását, és a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak felülvizsgálatát (lásd: elképzelést), a folyó fizetési mérlegek egyensúlytalanságáról szóló jogszabályok felülvizsgálatát (lásd az ötletre vonatkozó példát), és még sok egyebet, általában az EKB mandátumának kiterjesztését és megerősítését (lásd az elképzelést és az javaslatot). A megbeszélések középpontjában elsősorban az EU-s gazdaságélénkítési terv állt, ahol a hozzászólók kiemelték az az uniós országok közötti szolidaritás szükségességét, és megvitatták az alapok aktiválásával kapcsolatos kihívásokat (lásd: példa egy elképzelésre és eseményre).  …

Ezzel egyidejűleg, a hozzászólók hangsúlyozzák a szigor szükségességét, hatékonyságot és átláthatóságot a helyreállítási tervek végrehajtásában (lásd egy elképzelés példáját). A helyi önkormányzatok támogatása köré csoportosuló elképzelésekben a fogyasztás és a termelés ösztönzése, a kkv-k növekedés motorjaiként történő kezelésére, a hozzászólók gyakran felvetik, és az EU gazdasági fellendülése szempontjából kulcsfontosságúnak tartják. Ezért a polgárok kiemelik, hogy meg kell szüntetni a vállalkozások előtt álló bürokratikus akadályokat (lásd a következő példát elképzelést és eseményt) és egyszerűsíteni kell a bürokratikus eljárásokat a külföldi induló vállalkozások számára (lásd az elképzelést).

A résztvevők azt is javasolják, hogy az uniós alapoknak is a kkv-kat is meg kellene célozniuk (lásd egy elképzelés példáját). A következőkben a téma általános tendenciájával összhangban számos olyan kezdeményezés van, amelyek az az import helyett az EU-n belüli árutermelés növelésére irányulnak (lásd az elképzelést és az elképzelést). Egy hozzászóló a helyi fogyasztás ösztönzése érdekében javasolja az online értékesített termékek eredetének feltüntetését (lásd az ötletet). A fellendülési stratégiákkal kapcsolatban a kohéziót, mint alapvető értéket emelik ki, az online szociális jogok és a fiatalok foglalkoztatásának kezelése igényeinek kielégítése mellett (lásd az eseményt). Például a jövő generációkba való befektetés is bemutatásra kerül, mint az újraindítás stratégiája, de a COVID-19 válságot követően a gazdaság újraindításának stratégiájaként is (lásd elképzelést).

Ugyanebben a szellemben, a COVID-19 kapcsán, a hozzászólók egy új a világjárványra való felkészülés finanszírozását vitatták meg (lásd: példa az elképzelésre). Ezzel összhangban az egyik elképzelés a következővel foglalkozik: az egészségügyi szakemberek létszámhiánya a Európában (lásd az elképzelést). A hozzászólók emellett hangsúlyozzák a kisvállalkozások támogatására szánt közpénzek elosztásának fontosságát a termelők és a kereskedők támogatására, hogy kompenzálják őket az összes, a világjárvány idején bekövetkezett bezárások miatti veszteségekért (lásd az elképzelést). ….

Innováció – a növekedés fellendítése

E témakörben számos bejegyzés a következőkre mutatott rá az innovációra, mint az európai gazdaság egyik alapvető gazdaság alapvető eleme. A hozzászólók a növekedés fellendítését javasolják az alábbiak révén: a csúcstechnológiai kutatásba, készségekbe, tudásba történő beruházások és szakértelembe (mesterséges intelligencia, blokklánc-technológia, nanotechnológia, energiatárolás, laboratóriumban termesztett hús, stb.). Egyes elgondolások a verseny eltolódását tárgyalják a költségek minimalizálása helyett a tudás maximalizálása, a verseny megnyitása lehetőségeket az európai tudásalapú gazdaság számára, hogy (lásd az elképzelést és a javaslatot). Továbbá, számos ötlet a független technológiai fejlődés szükségességét határozza meg, például az EU technológiai függetlenségének fejlesztésével hardvergyártási kapacitásának fejlesztése, és az ipari és kereskedelmi függőség csökkentése a külső országoktól (lásd egy javaslat példáját).

A témán belül a leggyakrabban visszatérő ötletek a következőkkel foglalkoznak a kis- és középvállalkozások támogatásának szükségessége vállalkozások támogatására (lásd egy ötlet példáját) és a kis- és középvállalkozások ösztönzésére a vállalkozói szellem ösztönzése (lásd az ötletet). Az induló vállalkozások finanszírozása és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozását általában fontos innovációs hajtóerőnek tekintik (lásd az elképzelés példáját). A gyakorlatban a hozzászólók a kkv-k támogatását javasolják, például egy uniós alapon keresztül, amely induló tőkét biztosít a kkv-k számára (lásd az elképzelést), vagy egy az európai vállalkozásoknak szánt online kereskedelmi platformot.

Egy másik résztvevő felhívja a figyelmet a kínai fejlődés példájára, a kapilláris csomópontokon keresztüli növekedési mechanizmusra, valamint a kedvező adminisztratív és adóügyi szabályozásokra, amelyek ösztönözték a beruházásokat és az induló vállalkozások növekedését. A résztvevők az európai politikák újragondolására szólítanak fel az alábbi területeken az ilyen példák fényében (lásd az elképzelést). Továbbá, egy elképzelés az induló vállalkozások kedvező adóztatását javasolja a csúcstechnológiai ágazatokban (lásd az elképzelést). A hozzászólások egy jelentős része kiemeli a kis európai vállalkozások létrehozásának lehetőségének jelentőségét a falvakban, és a határ menti területeken (lásd egy elképzelés-példa és esemény), valamint a távmunka lehetőségének kihasználását (lásd elképzelés). Számos javaslat a decentralizáció mellett érvel, és a önkormányzás megerősítése mellett (lásd az elképzelést és az eseményt), tekintettel a regionális területi egyenlőtlenségek csökkenésére, és az agyelszívásra, amelyekkel sok régiónak szembe kell néznie (ld. esemény).

Egy hasonló eseményt tartottak arról, hogy hogyan lehet megtartani a fiatalokat vidéken és kisebb városokban. Több hasonló rendezvényen is megvitatták ennek lehetőségeit a területek helyi fejlesztésének felértékelésével, elősegítve a fenntartható turizmus fejlesztése érdekében (lásd a rendezvényt és az eseményt). A kutatásba és az oktatásba történő beruházásokat kulcsfontosságúnak tartják (lásd az elképzelést és az eseményt), a támogatással együtt a tudásmegosztás támogatását egy nyílt hálózaton keresztül, laboratóriumok vagy egy európai infrastruktúra-ügynökség révén (lásd az elképzelést). Egy nagymértékben támogatott javaslat arra szólít fel, hogy az EU váltsa be ígéretét, és éljen az alábbiakkal miszerint a GDP 3%-át a következő célokra fordítja kutatás és innováció (lásd az ötletet). …

Egy másik javaslat egyfajta Spotify-ról szól a tudomány számára, amely egy hozzáférhető adatbázis, amely 3D nyomtatási modelleket tartalmazna (lásd az ötletet), e-learning anyagok és oktatási programok, amelyek a nemzetközi jó gyakorlatokat gyűjtik össze a szakmai oktatásban (lásd az ötletet). A következő témákkal kapcsolatban kutatással kapcsolatban az egyik javaslat a szabadalmak megkönnyítésére irányul egy szabadalmi alap létrehozása révén (lásd az ötletet). Vannak olyan felhívások is, amelyek a következők létrehozására irányulnak: Európai Egészségügyi Főhatóság létrehozására, amelynek feladata, hogy ösztönözze az állami és magán egészségügyi kutatásokat (lásd javaslat). Az innováció ösztönzése érdekében az egyik polgár az innováció támogatása mellett érvel az alábbiak révén: a szabványosítás nagyobb szabadsága, a jogi szabályozás csökkentése érdekében a jogi felelősség csökkentése, az innovatív megközelítésekkel szemben alternatív megoldásokat kínálnak (lásd az elképzelés). Számos javaslat született a kutatás és az innováció előmozdítására a kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztésének ösztönzésére Európában (lásd az javaslatokat).

Más elképzelésekből kiderül, hogy a digitális gazdaságot tekintik az innováció és a növekedés előfeltételének. Ugyanígy  kriptovalutákat és a helyi digitális valutákat is (lásd az elképzelés példáját), amelyek párhuzamosan működnének a euróval (lásd az elképzelés példáját). A kriptopénzek esetében a hozzászólók úgy vélik, hogy azokat szabályozni kell a polgárok védelme érdekében (lásd az elképzelés példáját).

Az innováció és a növekedés szóba került a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással, valamint a zöld átállással kapcsolatban is (lásd az elképzelést). Így a klímasemlegességi célokkal kapcsolatos elképzelések és az EU vezető szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, szerepvállalásban, és szerepet játszhat a (globális) zöld gazdaság létrehozásában és az abba történő befektetésben (lásd példa az ötletre). Az egyik polgár például a következőket javasolja: a zöld átmenet kiegészítése a zöld technológiák nyomon követésére mennyiségi mutatókkal, amelyekkel megfigyelhető az európai iparstratégia globális összehasonlításban is. (lásd az javaslatot). Továbbá, egy résztvevő kiemeli a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségét a vállalkozások energiahatékonyságának javítására (lásd az elképzelést).

Több elképzelés a következők gyakorlati megvalósítását tárgyalja: a zöld gazdaság megvalósítását, például befektetéssel biogazdálkodásba és a “farmtól az asztalig” kezdeményezésekbe (lásd az elképzelést). Egy másik résztvevő azt javasolja a zöldebb gazdaságot az élelmezésbiztonság kérdésének megoldása mellett, intelligens mezőgazdasági technológiák alkalmazása révén (lásd a javaslatot). Mindazonáltal egy polgár kifejtette, hogy a zöld üzlet megvalósítása során a végrehajtásnak biztosítania kell, hogy az uniós polgároknak ne érintsék hátrányosan az új intézkedések (ld.  …

Üzleti szempontból számos elképzelés tárgyalja azokat az intézkedéseket, amelyek a vállalkozásokat a zöld átállás megvalósítására ösztönzik és támogatják (lásd az eseményt), például azáltal, hogy egyértelmű és kötelező érvényű célokat határoznak meg egyes ágazatok számára (lásd az elképzelést), ugyanakkor megakadályozzák, hogy a vállalatok “zöld átmosási” stratégiákat alkalmazzanak (lásd az javaslatot).

Más javaslatok a repülőgépipar megerősítésére utalnak, mint az innovatív technológiákat élre állító eszközre, például az ESA finanszírozásának növelésével (lásd az elképzelést és az elképzelést).

Szociális védelem és szociális biztonság

A legismétlődőbb altéma, amelyet több javaslat is nagymértékben támogattak és sokan kommentáltak, a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatos, amely biztosítja, hogy minden egyes ember képes legyen részt venni a társadalom életében (lásd az javaslatot és az elképzelést). A feltétel nélküli alapjövedelem mellett ismétlődően felmerült a (fiatalkori) munkanélküliség kezelésére irányuló intézkedések, például a készségfejlesztő programok kérdésköre (lásd az elképzelés példáját), és egy európai munkanélküli alap bevezetése (lásd az elképzelést). Az ifjúsági munkanélküliség témájával más témák is foglalkoznak.

Hasonlóképpen ehhez az altémához kapcsolódik az EU-ban tapasztalható jövedelmi különbségeket tárgyaló elképzelés-csoport, amely az egyazon vállalaton belüli bérkülönbségek korlátozását javasolja (lásd az elképzelés példáját), valamint az európai szegénység elleni küzdelemre és megelőzésére irányuló általános felhívás (lásd az elképzelés példáját). Egy résztvevő megerősíti, hogy a szociális juttatások finanszírozásának erős gazdasági alapokon kell nyugodnia (lásd az elképzelést).

A népesség elöregedésére tekintettel néhány résztvevő kiemeli, hogy az idősek biztonságának és méltóságának biztosítása érdekében foglalkozni kell a hosszú távú egészségügyi ellátással (lásd az elképzelést), valamint az időskori társadalmi elszigetelődéssel (lásd az elképzelést). Ösztönözni kívánják a generációk közötti szolidaritást, hogy megakadályozzák az idősek kiszorulását (lásd az elképzelést). Az egyik résztvevő a digitális szakadék felszámolását is szorgalmazza az idősek körében, hogy biztosítsák számukra a közigazgatási formaságok elvégzéséhez szükséges készségeket, valamint a szociális és társadalmi szolgáltatásokhoz, az egészségügyi erőforrásokhoz és az általános tájékoztatáshoz, a kulturális tevékenységekhez való hozzáférést.  (lásd az javaslatot).

Ehhez kapcsolódóan számos hozzászóló megvitatja az uniós tagállamok összehangolt nyugdíjainak és nyugdíjpolitikájának szükségességét (lásd az elképzelés példáját), és javaslatot tesz az átköltöző polgárok egységes nyugdíjrendszerének létrehozására (lásd az elképzelés példáját). A résztvevők nyugdíjreformokat is javasolnak (lásd a példáját).

Az ötletek egy másik csoportja a gyermek- és időskori szegénység problémájával foglalkozik (lásd egy elképzelés példáját). A női nyugdíjasokat jobban fenyegeti a szegénység kockázata, mivel általában ők vállalják az ápolói szerepet, és az ilyen munkával töltött éveket nem ismerik el a nyugdíjukban (lásd az elképzelést). A hozzáférhető, megfizethető lakhatáshoz való jog egy másik, a szociális biztonsághoz kapcsolódó altéma, amelyet a hozzászólók megvitattak (lásd az elképzelés példáját). Egy résztvevő a jelenlegi demográfiai csökkenés ellensúlyozására ösztönzőket is szorgalmaz, a fiatal, alacsony jövedelmű családok pénzügyi terheinek enyhítésére szolgáló adó-jóváírási intézkedés révén (lásd az elképzelést).

Végezetül van még egy csoportnyi, az adminisztratív folyamatokkal kapcsolatos ötlet, például a digitalizált (közös, uniós) szociális biztonsági kártya bevezetését, és az átköltöző európaiak számára átruházható szociális jogok megteremtését, ahogyan azt a platform más témáiban is megvitatták (lásd az elképzelés példáját). Ugyanitt az egyik hozzászóló egy demokratikus digitális eurót és egy egyetemes alaposztalékot javasol, amelyet az EKB nyíltpiaci műveletein keresztül megszerzett kötvények és részvények hozamaiból, digitális engedélyezéssel vagy közvetlen befektetéssel lehetne finanszírozni (lásd az elképzelést)

A tisztességes gazdaság adórendszere

Az egyik jelentős téma a társadalmi, gazdasági és környezeti problémák költségvetési szabályokon keresztül történő kezelése.

Az elképzelések meghatározó csoportja a nagyobb adóügyi igazságosságot, a méltányos adózást és az adócsalás elleni küzdelmet támogatja. Javaslatok születtek többek között az adóelkerülés elleni intézkedések bevezetésére, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére (lásd a javaslatokat). A résztvevők nagy számban nyújtottak be javaslatokat az adózási szabályok és a minimálbérek tagállamok közötti harmonizációja során a “szociális dömping” elkerülésére (lásd az elképzelést és annak példáit). Az egyik sokat kommentált és támogatott javaslat egy globális vagy uniós minimumadó bevezetésére vonatkozik az adóparadicsomok elleni küzdelem érdekében (lásd az elképzelést), és a közvetlen adózás európai konvergenciájának előmozdítását is javasolják (lásd az ötletet). Egy másik ötlet azt javasolja, hogy az adózási szempontból nem együttműködő joghatóságok listájának módszertanát felül kellene vizsgálni (lásd az elképzelést). Számos hozzászólás felveti azt a kérdést, hogy miként lehetne hatékonyan megadóztatni a nagy technológiai vállalatokat és a digitális vállalatokat (lásd egy elképzelés és egy esemény példáját).

Az javaslatok egy jelentős része az adóharmonizáció és az adóunió létrehozása mellett érvel, hogy biztosítsa a javak jobb elosztását az európai társadalmak között (lásd a javaslat példáját). E tekintetben a Digitális Platformon a befogadó és igazságos gazdaságot szolgáló különféle lehetséges adóügyi intézkedések kerülnek kiemelésre (lásd egy elképzelés példáját).

Az adózási témák jelenleg a következők.

Először is, a vállalatok közötti tisztességes versenyt elősegítő adóügyi intézkedések, például közös hozzáadottérték-adó rendszer az e-kereskedelemben, avagy a vállalatoknak csak a saját országukban kelljen HÉA-t fizetniük (lásd az elképzelést).

Másodszor, a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos adózás, többek között egy uniós szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus (lásd az elképzelés példáját) vagy egy fenntarthatósági adó (lásd az elképzelés példáját) bevezetésére irányuló felhívások. A közös adókat, például a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását az uniós országok közötti egyenlőtlenségek áthidalásának és az egységes piac működésének javítására szolgáló eszköznek is tekintik (lásd a javaslatot). E tekintetben egy olyan rendezvényre került sor, amelyen a tagállamokban alkalmazandó uniós költségvetési szabályok reformjának szükségességét hangsúlyozták a válság utáni fenntartható fellendülés biztosítása és a zöld és digitális átmenethez szükséges állami beruházások biztosítása érdekében (lásd esemény).

Harmadszor, felhívás született arra, hogy a fogyasztási cikkeket a termelési feltételek (munkaerő, nyersanyagok, bérek) alapján adóztassák meg, hogy a szabadkereskedelem helyett a tisztességes kereskedelmet támogassák (lásd az elképzelés példáját). Az adózási intézkedések utolsó csoportja a különféle intézkedések közé tartozik, beleértve a nemek közötti egyenlőséget előmozdító adózást, felhívással a nulla vagy csökkentett HÉA-kulcs alkalmazása a női egészségügyi termékekre (lásd az elképzelést).

Az egységes európai piac további erősítése

Számos hozzászólás az európai egységes piac további megerősítésének szükségességére vonatkozott, a gazdaságpolitikákra helyezve a hangsúlyt; tekintettel arra, hogy a Bizottság egyre inkább egyes szakpolitikai területekre helyezi a hangsúlyt (lásd egy elképzelést, és egy esemény példáját). Sok résztvevő az áruk, szolgáltatások, tőke és emberek egységes uniós piacát tekinti az EU legértékesebb értékének (lásd egy elképzelés példáját). Néhány hozzászólás kiemelte a helyi ökoszisztémák összekapcsolásának értékét és fontosságát Európa-szerte, amelyeken keresztül a szakértelem és a know-how különböző formái fejlődtek ki (lásd elképzelés).

Továbbá számos hozzászólás rámutat arra a lehetőségre, hogy a konténerszállítás költségeinek jelentős növekedése miatt az EU visszahozhatná Európába a multinacionális gyárakat, például a mikrochipgyártást, – amelyek korábban az alacsonyabb termelési költségek miatt ázsiai országokba települtek át (lásd az elképzelést és a javaslatot). Az egyik polgár azt javasolja, hogy az európai vállalkozáspolitika részeként dolgozzanak ki olyan gazdaságpolitikát, amely a globális vállalatokat az EU-ba vonzza, az EU-beli egységes adózással (lásd az ötletet).

Az elképzelések összességükben megismétlik, hogy a tagállamoknak javítaniuk kellene a meglévő vívmányok érvényesítését a gazdaság területén, elkerülve a protekcionizmust, hogy az egységes piacot vonzóbbá és versenyképesebbé tegyék (lásd az elképzelés példáját). Más ötletek az EKB feladatainak bővítését (lásd egy elképzelés példáját), az EU-n belüli lobbiszempontok korlátozását (lásd egy javaslat példáját) és a határokon átnyúló együttműködés megerősítését szorgalmazzák. Továbbá a vidéki térségekkel való kapcsolatok javítását is (lásd elképzelés).

A közös adókat, például a szén-dioxid-kibocsátás és a valuta adóztatását, az uniós országok közötti egyenlőtlenségek áthidalásának és az egységes piac működésének javítására szolgáló eszköznek tekintik (lásd az javaslatot). E tekintetben egy olyan rendezvényre került sor, amelyen a tagállamokban alkalmazandó uniós költségvetési szabályok reformjának szükségességét hangsúlyozták a válság utáni fenntartható fellendülés biztosítása és a zöld és digitális átmenethez szükséges állami beruházások biztosítása érdekében (lásd az eseményt).*

Egy résztvevő megismétli, hogy a belső piaci szabályokat harmonizálni kell a határokon átnyúló kereskedelem működésének fokozása érdekében. Ezen kívül a kkv-k növekedési és méretnövelési kilátásait a kkv-tesztet követve kell értékelni, hogy a szabályozás megfeleljen a vállalkozók és a polgárok valós igényeinek (lásd az ötletet).** Néhány elképzelés a turizmust, mint az európai gazdaság növekedésének stratégiai ágazatát helyezi a középpontba (lásd az elképzelést). Végül egy ötlet szerint az eszperantó európai nyelvként való elfogadása gazdaságilag előnyös lenne (lásd az elképzelést).

Munkahelyteremtés

A munkahelyteremtés fellendítésének módját megvitatva a hozzászólók számos problémát azonosítanak, a munkavállalók képzettségének javításától kezdve a változó munkaerőpiachoz való alkalmazkodáson át a fiatalkori munkanélküliség kezelésének és a COVID-19 által teremtett feltételekhez való alkalmazkodás szükségességéig.

Kiemelik a fiatalok támogatásának fontosságát, különösen a munkaerőpiachoz való hozzáférés terén (lásd az esemény példáját). Az ifjúsági munkanélküliség a legjelentősebb kérdés ebben a témában (lásd egy elképzelés példáját), a hozzászólók különösen a NEET-ekre[2] (lásd egy elképzelést) utalnak. A résztvevők kiemelik, hogy a pályakezdő álláskeresők számára a belépőszintű állások elérhetetlenek, mivel paradox módon munkatapasztalatot igényelnek (lásd az elképzelést). Az egyik ötlet azt javasolja, hogy a munkaorientált készségek erősítése érdekében integráljanak néhány, a munkaerőpiacon széles körben elismert, és igazolt szakmai képesítést a felsőoktatási tantervbe (lásd az elképzelést). Hangsúlyt fektetnek a karrierépítésre is, és olyan programokra és intézkedésekre szólítanak fel, amelyek megkönnyítik az uniós munkaerőpiacra való bejutást, a tagállamok közötti gyakornoksággal és egy online állás-platform előállítását (lásd az ötlet példáját). A „Továbbképzési Útvonalak – projekt” például arra törekszik, hogy a képzési és tanulási lehetőségeket az európai szociális piac középpontjába helyezze (lásd az elképzelést).

A platformra benyújtott javaslatok között szerepel az is, hogy az egyetemi képesítéseket a munkaerőpiachoz igazítsák, ami ezzel javítaná a hallgatók foglalkoztathatóságát (lásd az elképzelést). A szakképzett munkaerőhiány, és általánosabban a munkaerőpiac digitalizációjához szükséges készségek hiányának kezelése érdekében (lásd az elképzelést), az egyik résztvevő a külföldön szerzett képesítések elismerésének megkönnyítését javasolja (lásd a javaslatot). Az innováció témájához kapcsolódó elképzelések egy másik csoportja a zöld és a digitális átállással összhangban álló munkahelyek létrehozását szorgalmazza (lásd a javaslat példáját).

Másrészt a résztvevők azt is hangsúlyozták, hogy több szakmai fejlődési lehetőséget kell biztosítani a műszaki területeken, ahol több gyakorlati készségre van szükség (lásd az elképzelést). Valójában több résztvevő is hangsúlyozza a szakképzés és a középiskola utáni tanulás hiányát, és ennek következtében azt, hogy a vállalatok nem találnak szakképzett munkavállalókat (lásd elképzelést). Az egyik résztvevő például a kézműves szakmák népszerűsítését szorgalmazza, hogy a fiatal generációk újra felfedezzék az alapvető értékeket, ahelyett, hogy kizárólag az informatikai ágazatban való elhelyezkedést támogatnák (lásd a javaslatot).

A munkavállalók mobilitásának növelését az EU-n belül szintén gazdaságilag előnyösnek tartják (lásd az elképzelést), ami azonban annak fényében is vitatott, hogy egyes országokban agyelszívást okozhat (lásd az eseményt). A platform egyik résztvevője a meritokrácia alapján történő tisztességes munkahelyek létrehozására való törekvést támogatja (lásd az elképzelést).

A munkakörülményekkel kapcsolatban a résztvevők a távmunka és a “rugalmas munkavégzés” ösztönzése mellett érvelnek, hogy csökkentsék a munkavállalók utazási idejét és a munkáltatók irodai infrastruktúra fix költségeit (lásd az elképzelést), a családi idő összeegyeztetését, a vidék elnéptelenedésének csökkentését (lásd az elképzelést) és a károsanyag-kibocsátás csökkentését a forgalom mérséklése révén (lásd a javaslatot). További javaslatok közé tartozik a rövidebb munkahét bevezetése (lásd a javaslat példáját), a fizetetlen gyakornoki munka, a kötelező túlórák és a bizonytalan munkaszerződések betiltása (lásd a javaslat példáját), vagy a magánélet és a munka összeegyeztetése érdekében a gyermekgondozási infrastruktúrába való beruházás. Végül a nyári időszámítás megszüntetésének gondolata kibővült azzal, hogy a hozzászólók megvitatták a “nyári időszámítás” (DST) megszüntetésének gazdasági és társadalmi előnyeit (lásd az elképzelés példáját).

A jelenlegi gazdasági modell megkérdőjelezése

Az e témakörbe tartozó számos elképzelés közös célja az EU gazdaságaiban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése (lásd javaslat példáját). Ezt – a társadalmi egyensúly fokozására irányuló törekvés mellett – a régiók egymás közötti fokozott együttműködésén keresztül történő növelésére irányuló törekvés mellett (lásd a javaslatot) kulcsfontosságúnak tartják.

Számos elképzelés támogatja az európai ipar nyersanyag- és feldolgozott termékek beszerzési forrásainak diverzifikálására vonatkozó szabályozás bevezetését az “európai kapitalizmus” modelljének előmozdítása érdekében (lásd az ötletet és az elképzelést). Több hozzászólás is kiemeli egy olyan gazdasági modell megfontolásának fontosságát, amely a GDP-n túlmutat, hogy a befogadó és igazságos európai jólétre törekedjen (lásd egy elképzelést és egy esemény példáját és egy eseményt), a GDP-n túlmutató növekedési koncepciók mérésére szolgáló mutatókkal (lásd egy eseményt). Hasonlóan, egy polgár amellett érvel, hogy az egységes piac szabályozási keretének nagyobb ösztönzőket kellene bevezetnie a vállalatok számára, hogy elkötelezzék magukat a társadalom és a környezet iránt (lásd az ötletet és az eseményt). Ugyanakkor egy ötlet szerint a monetáris politikát következetesen hozzá kell igazítani a “környezeti taxonómia” és a “szociális taxonómia” fogalmához (lásd az elképzelést). A harmadik szektor szervezetei azt szorgalmazzák, hogy  A Következő Nemzedék EU csomag egy részét a szociális jólétre és a területi kohézióra fordítsák (lásd a javaslatot).

Az egyik javaslat szerint a különböző közlekedési formáknak a szén-lábnyomra gyakorolt hatásáról kellene beszámolniuk, hogy növeljék a tudatosságot és arra ösztönözzék a polgárokat, hogy a legkevésbé szennyező közlekedési módot válasszák (lásd az elképzelést és az eseményt). Hasonlóképpen, egy másik résztvevő azt javasolja, hogy a légi közlekedés szabályozása és korlátozása érdekében vezessenek be szén-dioxid-kártya rendszert az EU-ban igénybe vett repülőjáratokra (lásd az elképzelést).

E témán belül a jelenlegi európai gazdasági rendszert inkább ideológiai szempontból tárgyalják. A hozzászólók egyrészt a kapitalizmusra és a szabad piacra való építkezést javasolják, nagyobb belső versennyel, a szabályozási terhek csökkentésével, kevesebb támogatással és túlzott adókulccsal (lásd az elképzelés példáját). A hozzászólók egy csoportja a gazdaság liberálisabbá tételét szorgalmazza. Javaslataik között szerepel különösen a bürokrácia csökkentése, az uniós politikusok és alkalmazottak kiváltságainak megvonása (lásd a javaslat példáját), az alsó és középosztályra vonatkozó adók csökkentése, a vállalkozói szellem és a kis- és középvállalkozások támogatása, amelyek viszont foglalkoztatási lehetőségeket biztosítanak (lásd az javaslat példáját).

Ezzel szemben, ahogyan azt korábban már említettük, más résztvevők egy ember-központúbb gazdaság felé törekszenek, és kiemelik a jelenlegi gazdasági modell olyan észlelt hiányosságait, mint például a munkakörülmények és az áruk eredetének átláthatóságának hiánya a termelési láncok egészében (lásd egy elképzelés példáját). E vitán belül az egyik elképzelés a degresszív növekedés elméletére összpontosít, mint az ember és a természet közötti új egyensúly helyreállításának módjára a kontrollálatlan növekedéssel szemben (lásd az elképzelést). Egy másik résztvevő azt javasolja, hogy a fenntartható növekedés (doughnut [„fánk”]) gazdasági modelljét vegyük alapul (lásd az elképzelést). Néhány hozzászóló támogatja a körkörös gazdaság (circular economy) kezdeményezéseit (lásd az ötletet és az ötletet). A körkörös gazdasággal kapcsolatos további ötleteket az éghajlatváltozás és a környezetvédelem témakörben teszünk közzé.

Új ötletek az elmúlt időszakban (21/02/2022 – 09/05/2022)

Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban számos javaslat vetette fel a termelés autonómiájának szükségességét az európai gazdasági önellátás fokozása érdekében (lásd egy ötlet példáját), amelyet az európai márka erősebb védelme (lásd egy elképzelést), és az importadók emelése kísér, mint Európa szuverenitásának fokozását szolgáló eszközt (lásd egy ötletet). E téma az önellátásra való törekvés új kifejeződése, amelyet több résztvevő is felvetett az energiafüggetlenség elérése érdekében (lásd elképzelés példáját), gyakran hivatkozva az Oroszország ukrajnai inváziójára adott stratégiai válaszok (embargó) által okozott energiaválságra (lásd elképzelés példáját). Ez beépült az Európai Energiaunióra vonatkozó javaslatba (lásd a javaslatot). Az EU stratégiai energia-autonómiájának koncepcióját egy spanyolországi rendezvényen több résztvevő (lásd a javaslat példáit) ugyancsak megvitatta egy szakértői csoporttal a biztonság és védelem, az energia és a környezetvédelem, valamint az ipari átmenet szempontjából (lásd az rendezvényt).

Mint korábban, a vidéki területek szerepét az erősebb uniós gazdaság megteremtésében több közelmúltbeli hozzászólás is megvitatta. Több javaslat is kiemelte a vidéki területek elnéptelenedésének problémáját (lásd elképzelés példáját), és sok hozzászóló úgy látta, hogy ez hatással van az egyenlőtlenségre (lásd elképzelést). A résztvevők hangsúlyozták annak fontosságát, hogy célzott adózás és a bürokrácia csökkentése révén ösztönözni kell a vállalkozásokat és a fiatalokat a vidéki területeken való letelepedésre (lásd egy javaslat példáját). A fiatal gazdálkodóknak nyújtott támogatások növelését is szorgalmazták (lásd az elképzelést).

Az elmúlt időszakban a szociális védelem és a szociális biztonság témája nagyszámú kapcsolódó javaslatot generált, amelyek a fent részletezett témákat ismételgették. A hozzászólásokban szó esett a nyugdíjreformokról, a munkahét hosszáról, az elkötelezett felelősségvállalásra ösztönző („aktiválási”) politikákról, a fogyatékkal élők sajátos problémáit kezelő politikákról (lásd egy elképzelés példáját) és a jövedelemtámogatási rendszerekről. Ez utóbbiak közül az általános alapjövedelem bevezetése volt a leggyakoribb javaslat (lásd a javaslat példáját), néhány hozzászóló azonban vitatta egy ilyen intézkedés hatékonyságát (lásd az ötletet).

Az ötletek egy jelentős része arról szólt, hogy miként kellene megvalósítani és fenntartani a zöld gazdaságot (lásd egy javaslat példáját). Az egyik résztvevő a helyes vízgazdálkodással kapcsolatos európai szintű figyelemfelkeltő kampányok szervezését is támogatta (lásd az elképzelést).

(A Jelentés 44-52. oldalain)


*[1] © Kantar Public 2022 2

A Kantar Public által készített elemzés.

Jogi nyilatkozat: a jelentésért kizárólag a szerzők felelnek, és nem tükrözi az uniós intézmények vagy az Európai Parlament véleményét, Európa jövőjéről szóló konferencia álláspontját.

[2] (Lényegében az „utcára szorult” vagy „lézengő” 14-29 éves fiatalok gyűjtőelnevezése, akik sem foglalkoztatásban, sem oktatásban, képzésben nem vesznek részt- a ford.)

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.